2011. szeptember 4., vasárnap

TŰNŐ EMLÉKEK KÖZEPÉBEN
Zsámboki Mária: Tűnő árnyékom közepében


Posztumusz megjelent könyvet tart kezében az olvasó. Szerzője nem tarthatja kezében a Novellárium sorozatban megjelent szép barna kötetet. A könyvecske elbeszéléseit láthatta megjelenni különböző folyóiratokban, és egyik írása szerepelt a Szomjas Oázis Nőantológiában is. De az nem ugyanaz, mintha kötetben látná őket viszont. A Magvető kiadó legendásán alapos és jó ízlésű szerkesztője volt. Többek között Esterházy Péter és Márton László köteteit szerkesztette. A novellaírásba későn fogott. Igaz, előtte álnéven írt két krimit és romantikus regényeket, szintén álnéven. Nem is csoda, hogy viszonylag későn fogott a novellaíráshoz. Ezekben a szövegekben sokkal személyesebb hangon ír, mint korábbi könyveiben. Írásai javarészt a gyerek- és kamaszkorból táplálkoznak. Akkor fogott tollat a kezébe, ha valami már nagyon kikívánkozott a tudatából.
   A vékony könyvecske nyolc írást tartalmaz. Címe egy Louis Aragon idézet a Befejezetlen regény című kötetből, Somlyó György fordításában: „Elémbe állt az Újhídon/Tudatlan és hiszékeny énem/S még soká álltam ott agyon/Tűnő árnyékom közepében.” Találó ez a cím, jobbat nem is találhattak volna hozzá. A szerző minden írásban önmagát keresi, azt a kislányt, aki volt. Egy valamikori énjét, de nem csak magát, keresi, hanem azt a hangulatot is, amit akkor átélt. Egy hangulat pontot, ami belevésődött az agyába. Az ilyen elmosódott emlékkockák honvágyként járnak vissza, bevilágítva emlékeink homályba burkolt képeit. Bármi elindíthatja ezt a folyamatot. Egy falatka sajt íze, az őszi eső illata, a troli suhanó hangja gyorsítás közben, nap fénye a falon. Mindenkinél más. Zsámboki Máriánál a kert, egy pöttyös kabát, vörheny. A nyári melegben a paplan jóleső melege, a huzat kellemes hidege, selyem puhasága.
    Az első írás egy nemlétező táj leírásával kezdődik. Megpróbálja felidézni a házat, ahol született és a kertet, ahol talán boldog volt. Az emlékek előhívásához egy fénykép is a segítségére siet. Vagy talán pont ellenkezőleg, összezavarja az emlékeket, hiszen a képen minden máshol van, mint az emlékezet zugaiban.
    A lineárisan haladó történetek átívelnek a gyerek- és kamaszkoron. Fokozatosan feltárulnak, kibontakoznak az emlékképekből szerkesztet történetek. Peregnek előttünk az események. Magánvetítésre vagyunk hivatalosak Zsámboki Mária mozitermében. Peregnek a képek a kertben játszó kislányról, titkos barátjáról, aki a fán lakik. A kislány naplójára vigyáz. Ezekből a kis képkockákból áll össze egy élet története. Merüljünk hát bele a puha fotelba, és nézzük ezeket az életképeket.
Magvető, 2290 Ft

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése