A RÓKA ÉS A VADÁSZ
Sjón: A macskaróka


Kevés hely van a világon, ahol a természet pusztító és építő erői olyan látványosan mutatkoznának meg, mint Izlandon. A tűz és a jég szinte széttépi, szétmarcangolja a szigetet. Régen és ma egyaránt. S még sok egyéb veszély fenyegette a letelepedni vágyó embereket. Nem volt könnyű az élet, meg kellett küzdeni a létért. A természet erőinek pusztítását, az időjárás viszontagságait csak kevesen élték túl. Nem csoda, ha az ott élő emberek különleges kapcsolatot alakítottak ki az őket körülvevő világgal. Képzeletük misztikus lényekkel népesítette be a kietlen lávamezőket és az elhagyott fennsíkokat.
    Ebbe a legendakörbe szorosan illeszkedik Sjón A macskaróka című regénye, ami alcíme szerint Népi történet. A XIX. század ’80-as éveiben játszódó történet két szálon fut. Az első fejezetben megismerjük Baldur Skuggason atyát, aki egy barna bundás sarki rókára vadászik a végtelen hómezőkön. A könyv bemutatja ember és állat küzdelmét a természetben, ahol mégiscsak az állat van otthon. Hiába hiszi azt az atya, hogy végérvényesen le tudja győzni a természetet, ez csak tévhit. Saját határait tudja csak túllépni, ami persze a legtöbb, amire egy ember képes. Neve nem szokványos izlandi név. Tulajdonképpen nem is adnak ilyen nevet senkinek, hiszen ez egy természetfeletti lény neve. A néphit szerint ez a lény házi macska és róka kereszteződéséből jön létre. Ennek a misztikus, képzeletbeli lénynek a neve adja a történet címét is, ami magyarra fordítva azt jelenti: macskaróka. Baldur a sorsát így sem kerülheti el.
    A könyv második fejezetében színre lép Fridric B. Fridjónsson, ő már a felvilágosult izlandiakat képviseli. Dániában elvégezte az egyetemet, és sokáig egy patikában dolgozott. Szülei halála után mégis visszaköltözik szülőfalujába, hogy eladja a szülői örökséget. Egy verssor mégis maradásra készteti. Egy szerelmi szál is kapcsolódik a fő történethez, egy Down kóros lány története, akinek a halálával indul a cselekmény. A történetek a végén mégis összetalálkoznak, mint valami hatalmas kör vonalai.
    A két történet két szemszögből mutatja be az izlandi társadalmat. Baldur atya a legendák szintjét képviseli a regényben, míg Fridric, a kezdődő társadalmi változásokat szimbolizálja a történetben. Az 1880-as években kezdtek beszivárogni a szigetre a civilizáció vívmányai. Izland elindult a fejlődés útján, ám a legendák és misztikus történetek tovább éltek a nép emlékezetében. Hiszen a legendákat nem lehet elfelejteni, ezek adják egy társadalom alapjait.
Magvető, 2490 Ft.